Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1907 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Királyrév [Kráľov Brod] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZŰZ MÁRIA könyörögj érettünk Ezen szobrot állitatta ZSALKOVICS JÓZSEF a boldogságos szüz tiszteletére 1907 |
Leírás | A r. kat. templom közelében áll a csúcsíves végződésű, nyitott szoborfülkés képoszlop. A szoborfülkében Mária-olajnyomat, néhány mécses. A képoszlop csúcsíves tetején vas kereszt. Mészkő táblán a felirat. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 29575 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Királyrév [Kráľov Brod] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Zsigárdra vezető út mentén, valószínűleg a királyrévi kataszter határán áll a vélhetően téglából épített szoborfülkés képoszlop, egy bekötőút mellett. Zárható üveg ajtóval (a fa ajtókeret felső, enyhén csúcsíves tetején a keret anyagából kivágott kereszt), a szoborfülkében néhány szál művirág és egy Mária-olajnyomat. Bádogtetővel fedve.Háromszögelési pont. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az ajtóhoz erősített művirág csokor, egyébként a környezet is teljesen elhagyatott, elgazosodott. Kultusznak nincs nyoma. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 29571 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képes fa / szobor |
---|---|
Melléktéma | mezei oltár Nepomuki Szent János szobrával |
Anyag | tégla / egyéb anyag |
Egyéb anyag | cserép, homokkő |
Állapot | jó |
Település | Kismácséd [Malá Mača] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A kis, kápolnaszerű mezei oltárt egy zöldre festett, rácsos vasajtó zárja. A belvilágban található padkán Nepomuki Szent János polichróm homokkő szobra (M: 60 cm). A falon jobbra töviskoszorús Krisztus-kép, balra Szent Teréz (?)-kép. A mezei oltár tetején vasból készült kettős kereszt. |
Az adatfelvétel ideje | 2000.3.1. |
Rövid URL | |
ID | 29527 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Anyag | beton / tégla / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Leírás | A település közepén, a főút mellett, útkereszteződésben áll a téglából vagy kőből készült harangtorony, vörösre festett bádog sátortetővel, vas kereszttel a csúcsán. Fa ajtó, négyfelé néző íves ablaknyílások. (L.J. 2004)A harangláb a község Fő utcáján, egy kereszteződés mellett, a róm. kat. feszület mellett áll. Négyzet alaprajzú, téglatest formájú, sátortetős építmény, mind a 4 oldalán ablakokkal. A tető pirosra festett bádoggal van fedve, csúcsán kereszt látható. Valószínűleg téglából épült beton vagy kő alapzatra. Bejárati ajtaja fából készült, mely a közelmúltban lett felújítva.Az elmondások alapján a róm. kat. hívek csak haláleset hírüladására használják, tehát a napi háromszori harangozásra már nem. (T.D. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.10.7. |
Rövid URL | |
ID | 29501 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | beton / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Rövid URL | |
ID | 29465 |
Módosítás dátuma | 2017. október 23. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Rövid URL | |
ID | 29459 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor. |
Irodalom | – Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 29422 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | képoszlop / szobor |
---|---|
Melléktéma | szoborfülkés képoszlop |
Hely | temető |
Anyag | fa / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1923 |
Szimbólum | kereszt / szív |
Település | Kolozsnéma [Klížska Nemá] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | 1923 |
Leírás | Képoszlop a temetőben, az római katolikus templom mellett, benne egy (nem sasvári) piéta-szoborral. M.: 270 cm. |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 1998; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29387 |
Módosítás dátuma | 2021. április 6. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Sárkány-kápolna |
Egyéb hely | A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1815 (újjáépítve 1900/1901) |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | “A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.) |
Irodalom | Katolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992 |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29300 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Mária kíp |
Anyag | tégla / bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | majolika |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1851 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Komáromfüss [Trávnik] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | [A majolika-kép alatt apró betűkkel:] MÁTRAI L. 1939 [Alatta]:{IRG}ALMAK.ANYJA.LÉGY.OLTALMUNK. |
Leírás | A falu Tany felé eső szélét jelző képoszlop téglából épült 1851-ben, a képfülkében egy majolika dombormű (piéta), alatta fából készült virágtartó, bádogtető, kovácsoltvas kereszt a csúcson. Körülötte orgonabokrok. A kép előtt gyertyaviasz maradványok. Lehullott vakolat, felszakadt bádogtető, rendezetlen környezet (1997); 2000 tavaszán rendbe hozva, felújítva. |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2000 |
Megjegyzés | A helyi kántortanító, Hideghéthy Nándor, aki 1953-ig élt a faluban, majd Somorjára költözött, egy verset is írt a Mária-kíp-hez: Faluvégén / Faluvégén áll a szentkép, / Szűz Mária képe. / Dal és illat zengi körül, / túlvilági béke. / Boldogasszony, Szűz Mária, / Ő az Isten anyja. / Kis Jézuskát az ölében / szeretettel tartja. / Beteg s árva, elhagyatott, / leborul előtte, / S könnyebbülve, új erővel / távozik el tőle. / Talál nála minden vigaszt, / minden szerencsétlen, / s könyörög ő mindenkiért / ott a faluvégen. / (Elmondta: özv. Soós Gyuláné Komjáthy Anna, sz. 1933. Komáromfüss 141, aki még kisiskolás korában tanulta) |
Rövid URL | |
ID | 29209 |
Módosítás dátuma | 2021. április 6. |
Fő téma | képoszlop / szobor / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / királyi korona / angyal |
Település | Komját [Komjatice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén áll az archaikus jellegű képoszlop, a bádogtetőt később helyezték fölé (lásd Szlovákia néprajzi lexikonát, ahol egy régebbi felvétel szerepel róla, még a bádogtető és vaskerítés nélkül). A szoborfülkében sasvári piéta-kópia. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek…”Dunaszerdahely 1995, 38 Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska 1, 46 |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2023 |
Rövid URL | |
ID | 29181 |
Módosítás dátuma | 2023. március 23. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A faluban |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A faluban lourdesi Mária-szoborral áll a képoszlop. A mennyezetről lá,pa lóg le, a hátsó falra Maria-hilf-tipusú kép (a megnevezésnek pontosan utánanézni!). Művirágok, horgolt teritő. Gondosan rendben tartva. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29171 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A vár tövében, a viszonylag meredek lejtőn |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Leírás | A vár tövében, a viszonylag meredek lejtőn áll a képoszlop. fa zsindely tető. Kis képmélyedés a felső részén, de üres. Nagyon rossz állapotban van. |
Az adatfelvétel ideje | 2001.11.1. |
Rövid URL | |
ID | 29155 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Mária kíp |
Egyéb hely | A szőlőhegyre vezető út mellett |
Anyag | beton / tégla / bádog / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Pontos datálás | 1954 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | Üdvözlégy Mária Földcsuszamlás következtében helyen szólította magához az Úr felejthetetlen leányomat Kropács Juliskát 1954.IV.10.én. emeltette gyászoló édesanyja |
Leírás | A szőlőhegy felé, az út bal oldalán, egy képoszlopszerű szoborfülke áll. Belvilága kékre festve, a csillagos éggel, Kármelhegyi Szűz Mária szobrával, azon valamikor rózsafüzér volt, de azt mára már ellopták. Az egész objektum fákkal, orgonabokrokkal körülvett enyhe emelkedésen áll. Téglából készült, s fehérre van meszelve. Bádogtető fedi és fakerítés veszi körül. Az emlék az e helytől kb. 4-500 méterrel odább, egy meredek löszfal alatt tragikusan elhunyt leányra utal. A tragédia közvetlen helyszíne fölött, a löszfal tetején egyébként egy nagyjából másfél méter magas, felirat nélküli fakereszt is utal a balesetre. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 30Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 50-51 |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 29107 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Góréi kërëszt, Barátok kërësztje |
Egyéb hely | A Góré-hegy oldalában |
Anyag | fa / beton / tégla / öntöttvas |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma] |
Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [Középen, a kereszt lábának első felén:]1904
[A láb bal oldalán:]
Így szerette /
Isten /
a Világot /
Egyszülött /
Fiját adá /
érte
A 2004-es felújítás emléktáblája:
„…HA EGYSZER /
KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY /
A HELYÉBE, /
HOGY AZ ŐSEINK /
EMLÉKE /
FENNMARADJON…” /
ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
|
Leírás | A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993; 2013 |
Megjegyzés | Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé. |
Rövid URL | |
ID | 29105 |
Módosítás dátuma | 2021. február 19. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Cigléd |
Anyag | tégla |
Állapot | rossz |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1938/39 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A ciglédi Mária-kápolnától enyhe emelkedőn vezet az út a kálvária stációi között. Először a Fájdalmas Szűz hét stációja, majd Krisztus keresztútjának tizennégy stációja következik. Mindegyik téglaépítmény, s kürti és a környező falvakbeli hívek adakozásából készült. Meglehetősen rongált. A stációkból hiányoznak a fából készült domborművek. Egy részük ellopva, másik részük megmentve a templomban. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány azt tartja, hogy miután 1938-ban elkészült (elsősorban szőgyéni, nagyölvedi, csúzi, fűri, ógyallai stb. hívek adakozásából) Krisztus keresztútjának tizennégy stációja, a kürtiek, hogy ők is megörökítsék a nevüket Cigléden, 1939-ben felépítették a Fájdalmas Szűz hét stációját. Egy ideig tervezték a domb tetején, a Szentháromság-kápolna körül felépíteni Mária Hét Örömének stációit is, de abból semmi nem valósult meg. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 24Liszka József: “Szent képek… Dunaszerdahely 1995, 43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29078 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Ciglédi Mária-kápolna, kutacska |
Egyéb hely | A völgyben |
Anyag | tégla / bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | 1933 Üdvözlégy Mária Kürti, Szent-Istváni, Füri, Szőgyéni, Hidegvölgyi és Nagyölvedi hívek adományaiból |
Leírás | Alapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák. |
Irodalom | Danczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Megjegyzés | Tkp. A szent forrás fölé épült. |
Rövid URL | |
ID | 29072 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kálvária |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A kálvária stációi (tkp. szoborfülkés képoszlopok) egy sorban helyezkednek el. Az egyes szoborfülkékben a keresztút egyes állomásainak domborműves (gipsz?) ábrázolása látható. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A stációkat közadakozásból állíttatták őket a kürti hívek 1900-ban. Majer István falutérképén is látható (Majer 1861). |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 34-35. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 55. p. Majer István: Kürthön hogyan tanítják a… Pest 1861 Szilágyi István: A történeti Magyarország kálváriái az 1766-1785-ös katonai felmérésen. Művészettörténeti Értesítő 1997, 89. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 29033 |
Módosítás dátuma | 2017. november 22. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Melléktéma | Páduai Szent Antal |
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Szent Antal-kápolna |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1929 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Állíttatta 1929. évben Kis Kanyicska József és neje Gyuricsek Mária |
Leírás | A temető szélén, de már benn, a kapun túl áll a szoborfülkés képoszlop. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Kis Kanyicska József az első világháborús frontokról szerencsésen hazatérve, hálából emeltette ezt a képoszlopot. Egy bátorkeszi kőműves készített el, s 1929-ben szentelt fel az udvardi esperes. A felszentelés során a család és az egész rokonság a képoszlop körül állott. Kis Kanyicska Józsefnek négy gyermeke volt, s gyakran mondogatta nekik: “lányom, ez a te vagyonod [ti. a Szent Antal-képoszlop], ebbe bízzatok, gondozzátok!”. Az adatközlő anyja kb. a negyvenes évek végéig minden kedden égetett Szent Antalnak gyertyát (ha valami ok miatt nem tudott kimenni a temetőbe, ahol a képoszlop áll, akkor a háza ablakába helyezte a gyertyát, amely egyébként éppen a képoszlopra néz). Azóta jobbára csak mindenszentekkor gyújtanak gyertyát, idegen is. Alkalomszerűen, ha valamilyen baj, gond éri a családot, mondják a fohászt: “Szent Antalkám, mutasd, meg ezt vagy azt” (Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit sz. 1914, a képoszlop állíttatójának, Kis Kanyicska Józsefnek leánya). Gondozott. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 33. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 54-55. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 38-39. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1992; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29019 |
Módosítás dátuma | 2017. november 21. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Szimbólum | kereszt |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A harangtorony a régi falu szélén, a temető közelében áll (úgy tűnik, hogy régebben itt is temető volt). Mellette feszület. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28776 |
Módosítás dátuma | 2017. december 27. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A szoborfülkés képoszlop (Kurtakeszi falurészben), amelyet a helybéliek kápolnának hívnak, ma Fazekasék háza előtt áll (Posta u. 5.). Korábban két házzal odébb állott, de az ottani cigány lakosok teljesen tönkretették, s mivel valamikor az is Fazekas-porta volt, Fazekasék úgy döntöttek, hogy mai házuk előtt ismét felállítják. Az eredeti vas kereszt (amelybe az eredeti állíttatás dátuma is be volt vésve) annyira el volt már rozsdásodva, hogy nem tudták helyrehozatni. Ezért bebetonozták a képoszlopba. Helyette egy nikkelezett vaskereszt került. A képoszlop eredetileg különben nem is az előző helyén állott, hanem a temető közelében, ahol egy homokbányát megnyitva veszélybe került léte. Adatközlőm férjének dédapja 1920 előtt ezért szállíttatta akkori házuk, a Fazekas-porta elé. Akkor még Fájdalmas Szűzanya szobor volt benne (sasvári piéta?), de az időközben elveszett, s mivel nem tudtak most ilyet beszerezni, egy lourdesi típusú Mária-szobor került a mostaniba. (1998.10.9.) Adatközlő: Fazekas Istvánné Dobrocsányi Margit sz. 1923, Marcelháza–Kurtakeszi 353. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Szépen gondozott, rendben tartva (2011). Karácsony után sok mécses (2018) |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 28717 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 11. |
Fő téma | egyéb típus |
---|---|
Melléktéma | szoborfülke síremlékként |
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Síremlék |
Anyag | beton / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 1990 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Méhi [Včelince] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Gecse Annabella, Barca 42, 982 51, gecsea72@gmail.com |
Felirat | [Fent, közvetlenül a kőben]ÉPÍTETTE BODNÁR JÓZSEF 1990-BEN [Középen, közvetlenül a kőben:]ITT NYUGSZIK BÉKÉBEN BODNÁR JÓZSEF *1915.4.2. +1992.2.13. ÉS NEJE BODNÁR JÓZSEFNÉ SZÜL. MIKÓ TERÉZIA *1927.7.16. +2003.12.31. |
Leírás | Az objektum tulajdonképpen síremlék, ám a sorban lévő többi síremlékkel éppen ellentétes irányba néz, a sírnak háttal van. Íves tetejű kis fülke magas alapon, a fülke kívülről szerkezetileg kettéosztott, téglából falazott, vajsárgára festett, teteje fém. Benne Jézus Szive – Mária Szive szoborpár, illetve olajnyomat-pár keretben. A külső, a sírnak háttal lévő oldal ad helyet a sírfeliratnak, amelyet az építőre vonatkozó adatok egészítenek még ki. Az építmény 300 cm magas, 75 cm széles. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi emlékezet furcsaságként tartja számon azt is, hogy valaki még életében megépítette saját síremlékét, és azt is, hogy annak ilyen formát választott. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.9.20. |
Rövid URL | |
ID | 28614 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 2001 |
Település | Menyhe [Podhorany] |
Megye | Nyitra |
Felirat | Svätý URBAN – patrón vinohradníkov Táto kaplnka bola postavená v roku 2001 za pomoci vinohradníkov v časti MECZKAHEGY–MECHENICE posvätená na večnú pamiatku súčasných a budúcich generácii. MECHENICE 27.5.2001 Szent ORBÁN – szőlőgazdák pátrónája Ez a kápolna 2001-ben volt fölépítve a MENYHEI – MECZKAHEGY szőlőgazdák segítségével és a Szent Orbán szobor megszentelve a jelen és a jövő generációk emlékére. MENYHE 2001.5.27. |
Leírás | A szőlőhegy elején áll az újonnan létesített képoszlop, benne Szent Orbán püspök szobrával. A kétnyelvű felirat fémlapon. A két felirat egymás mellett, először szlovákul, majd magyarul. |
Az adatfelvétel ideje | 2002.4.16. |
Rövid URL | |
ID | 28560 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Menyhe [Podhorany] |
Megye | Nyitra |
Leírás | A falu szélét, a vasútállomáshoz vezető út mellett. Mögötte hársfa. A szoborfülkében fakereszt, modern sasvári piéta (vagy inkább nagytapolcsányi?). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az anyaga málladozó, felújításra szorul, a környezet rendezetlen. |
Az adatfelvétel ideje | 2002.7.4. |
Rövid URL | |
ID | 28551 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop / szobor |
---|---|
Melléktéma | szoborfülkés képoszlop |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Fájdalmas Szűzanya |
Anyag | kő / tégla / öntöttvas |
Állapot | jó |
Település | Menyhe [Podhorany] |
Megye | Nyitra |
Leírás | A falu végén áll a szoborfülkés képoszlop, szoborfülkéjében kettő, teljesen egyforma, gipszből készült lourdesi (!) Mária-szoborral. Mögötte hatalmas gesztenyefa. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Állapota jó, bár elhanyagolt, a kerítés rongált. |
Az adatfelvétel ideje | 2000. 7. |
Rövid URL | |
ID | 28532 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Mórockarcsa [Moravské Kračany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A főút mellett, a faluban áll a képoszlop, szoborfülkével, benne kis Mária-olajnyomat (eredetileg nyilván szobor volt benne). Drótháló-kerítés. (1998.11.19.) A falu szélén (Dunaszerdahely irányában) három út kereszteződésének szigetén. Majdnem szemben a haranglábbal (morockarcsa-02). Téglából és/vagy kőből épített szoborfülkés képoszlop bádoggal borított nyeregtetővel. Csúcsán kovácsoltvas kereszt. A szoborfülke zöldre festett fával keretezett üvegajtóval zárható. Benne egy Mária-szíve olajnyomat, művirágok, mécsesek. Drótkerítéssel kerítve. (2012) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Jó, szépen rendben tartva. Krizantémok (1998.11.19.) Az objektum körül, a drótkerítéssel övezett ágyásban élővirágok. (2012) |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 28493 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Stáció |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1905 |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Leírás | Tégla építmény, melyet kis bádogtető fed. Ajtaja hiányzik csak a zsanérok maradtak meg. Az objektum belseje fehérre meszelt, azonban belsejéből hiányzik a passió kép. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kálváriát a 14 stációval a testvérpár Zalaba Ferenc és Ignác és a szintén testvérpár feleségeik Lenéka Julianna és Petronella, állították szüleikkel együtt Lenéka Alajossal és Makó Ilonával 1905-ben. Az említett testvérpárok egyik házasságából sem született gyermek, ezért a felhalmozódott vagyonból több szakrális kisemléket is állítattak a faluban. A szóban forgó stációból azonban csak ez az egy maradt fenn, mivel a háború idején a többit bomba találat érte. nagyon megrongálódtak és később lebontották azokat, kivéve ezt az egyet. Egyébként itt szeretném megemlíteni, hogy Muzslán fennmaradt az a szokás, hogy Úrnapján felállítottak 4 stációt faágakból, homokból készítettek utat, amit „Úrnapi színútnak” neveztek, ezt virágokkal díszítették. Az Úrnapi körmenet a templomtól indult, a déli stációja a faluban található Nepomuki szobor volt, a nyugati stációja a Béla felől megközelíthető Muzsla falu végén található Zalaba István által 1913-ban állítatott feszület volt, a keleti stáció, pedig a Párkány felől megközelíthető Muzsla falu végén szintén egy feszület volt. Ez egy ház udvarában állt, ma már az objektum nem áll. Tehát a négy égtáj felé állt a négy stáció a szakrális kisemlékekkel jelölt helyeken. Körmenetkor az emberek ezeken a helyeken megálltak, letettek egy szentséget, elolvastak egy evangéliumi részt, volt egy rövid adoráció aztán mentek tovább. Ma már csak a templom körül állítják fel ezeket a stációkat, de ezek már vasból készültek, fehér lepellel le vannak takarva, belül a stációba behelyeznek egy kis asztalt, arra szentképeket, gyertyákat, keresztet raknak. Ezeket ma is az a 4 ember állítja, akiknek régen az elődei állították, az alapján, hogy ott laktak, ahol a szakrális kisemlékek elhelyezkednek. Név szerint: Szalay József és családja, ők gondozzák a Nepomuki szobrot, a 2. Kozma Antal, 3. Tóth Ferdinánd, 4. Balogh Károly. |
Az adatfelvétel ideje | 2016. 8. |
Rövid URL | |
ID | 28413 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Mária kép |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1912 (7) |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Felirat | A fájdalmas Szűz Mária ide várja az ő híveit …. paradicsom kertbe Kérjed a …. szentség és …. megnyug…… lelkéér hogy ………………drágalátós szent vé rével s …….mindnyájan az üdvöz ültek országát, hogy Jézus, Mária mindnyájan…. szinre láthassák az üdvözültek országában minden szentekkel és a szent angyalokkal együtt ZALABA FERENC templomatya 1912? május 3.-án |
Leírás | Mária képoszlop. A képoszlop anyaga tégla, teteje háromszögben záródik, ajtaja üveg, a szobrot viszont belőle ellopták ezért most csak egy kép található benne. A kép mellett egy kis feszület, valamint művirágok találhatóak. Az objektum a temető bejáratánál található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A képoszlopot a muzslai Zalaba Ferencz templomatya állítatta 1912 (7?). május harmadikán. Sajnos a felirat és az évszám sem olvasható ki pontosan csak nagyjából. Az objektum mellett egy fűzfa található előtte pedig élővirágok vázában. A képoszlopot a falusiak gondozzák. |
Az adatfelvétel ideje | 2016. 8. |
Rövid URL | |
ID | 28394 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Szentháromság szobor |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | felújított |
Település | Nagyabony [Veľké Blahovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templommal szemben elhelyezkedő, háromszög alaprajzú képoszlopon Szent Vendel, Jézus az olajfák hegyén és Szent Anna a gyermek Máriával-képek. A falu népe Szentháromság szobor-nak mondja. A néhány évvel ezelőtti renoválás előtt valószínűleg Szentháromság-kép is volt rajta, ahogy a közeli templom dedikációja is a Szentháromság. |
Az adatfelvétel ideje | 1997.4.23. |
Rövid URL | |
ID | 28365 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Helyi megnevezés | Kálvária |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Település | Nagyfödémes [Veľké Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Csémi József, Barátság tér 2168/15, Dunaszerdahely 92901, tel: 0902618186 |
Felirat | [A központi kereszt felirata:] Ex VOTO MATKOVICS ANRE 1775 [A kápolna felirata:] Krisztus urunk kínszenvedését ábrázoló stáczió kápolnákat készíttette MOLNÁR LÁSZLÓ és özvegye DEÁK MÁRIA 1900. |
Leírás | A Szlovák Köztársaság Központi Műemlékjegyzékében 2522. szám alatt van bejegyezve. A kálvária 1740-ben épült, a kápolna pedig 1756-ban. Létesítmény körte alakú alapterülettel, amelyben elhelyezkedik a Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna a kápolna előtt álló két szobor Szűz Mária és Szent János, amelyek 1759-ben készültek és a központi kő kereszt 1775-ből. Ugyan ekkor a régi kápolna megújíttatott nyéki Méhes Károly esperes lelkészkedése alatt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére épült emlékmű. 2004-ben az Európai Unió anyagi támogatásával lett felújítva és újból felszentelve. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28279 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |