Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum

25 szept 2017

Szobor – Nepomuki Szent János – Érsekújvár (Nové Zámky)

Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Pontos datálás	1764
Szimbólum	kereszt / pálmaág
Település	Érsekújvár [Nové Zámky]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1764
Leírás	A valószínűsíthető egykori Nyárhíd település szélén, a Zúgó (a Nyitra, enyhe vízesés-szerű, alighanem mesterségesen kialakított szakasza) közelében, magas, karcsú lábazaton áll a szent homokkő szobra. Hiányzik a feje (1995). Thain János idejében még ép volt (Thain 1932, 30–31) 2016-ban felújítva, rekonstruálva és restaurálva (a Thain által említett angyalfigurák nélkül). Úgy tűnik, hogy némileg odébb helyezték, a bánkeszi útról a Zúgó felé vezető földűt egy elágazásában volt korábban, s most áthelyeztek az út bal oldalára úgy, hogy a szent a város felé néz. Korábban épp ellenkező irányba volt fordítva. Talapzata alsó szegélyét régi, föliratos téglák díszítik.
Irodalom	Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 30-31. p. http://ujszo.com/online/regio/2016/07/02/felujitottak-nepomuki-szent-janos-szobrat
Az adatfelvétel ideje	1995; 2017
Megjegyzés	„…a szobrot a 3 km távolságra levő Nyárhídon, ma már rég eltűnt falu helyén emelték. Ez a homokkő faragvány kompozícióra és nagyságra nézve sokkal egyszerűbb a Szentháromságnál, azonban a csigával és akantusszal díszes nyúlánk oszlopa, a rajta álló tipikus barokk Szent Jánossal, akinek lábainál két angyalka lebeg, figyelemreméltó műemlékünk. Az oszlopon egykorú kovácsoltvas lámpakar is maradt és ott van továbbá rávésve még az 1764-iki évszám (…) Mozgalmat indítottunk, hogy e szép szobrunkat pusztai magányából, a szántóföldről a belváros egyik terére hozzuk emberek közé. Itt aztán nemcsak áhítatkeltő objektum lesz, hanem városunkat díszítő szép műemlék is válik belőle. És különösen kútszobor kiképzésére kínálkozik nagyon alkalmasnak.” (Thain 1932, 30–31)
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31375
ID	31375
Módosítás dátuma	2018. január 5.

bővebben →

19 szept 2017

Temetői feszület – Érsekújvár (Nové Zámky)

Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / beton

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	Mária mellékalak
Hely	temető
Anyag	kő / beton
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	elpusztult
Datálás	18. század
Pontos datálás	1787
Szimbólum	INRI
Település	Érsekújvár [Nové Zámky]
Megye	Nyitra
Felirat	1787
Leírás	„… az egész homokkőből készült szobor 6 m magas. Az alapja négyszögű, többször be- és kiugrásokkal megszakított kétlépcsős posztamensz. A jobb és bal oldalához levélfüzérrel díszes, gyönyörű csigás konzol támaszkodik. E fölött koronázz az alapzatot a kiugró főpárkány. Ezen a szép barokk talapzaton áll a sziklából kiemelkedő kereszt, amelyen a Megváltó teste végsőt vonaglik. A kereszt tövében pedig a fiára feltekintő Mária roskadozik. Alakján a gyötrő fájdalom és kín izgalmas mozdulatokban nyilvánul, amit a hullámzó ruharedőzet még inkább fokoz. (…) Készült a rávésett évszám szerint 1787-ben. Állította Szokolai András 300 forinton, ami tekintélyes összeg volt akkor.” (Thain 1932, 31). A kép róla: Thain 1932, 32.
Irodalom	Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 31–32. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31346
ID	31346
Módosítás dátuma	2017. szeptember 27.

bővebben →

13 szept 2017

Út menti feszület, Kisgyarmat (Sikenička)

Település: Kisgyarmat [Sikenička]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	templom mellett
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Szimbólum	INRI
Település	Kisgyarmat [Sikenička]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A római katolikus templomhoz vezető út elején, magasított beton alapon áll a szépen faragott homokkő feszület. A korpusz és az INRI-tábla is kőből. Kovácsoltvas kerítés.
Az adatfelvétel ideje	2015
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31298
ID	31298
Módosítás dátuma	2022. szeptember 6.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Csúz [Dubník]

Település: Csúz [Dubník]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	templom mellett
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1788
Szimbólum	INRI
Település	Csúz [Dubník]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
Felirat	ERECTA ANNO 1788 DIE Z 8 MAY
Leírás	A római katolikus templommal szemben helyezkedik el, a beton alapon nyugvó, magas, durva homokkőből készült feszület. A lábazat és a korpusz fehérre meszelve. Dróthálóval kiegészített kovácsoltvas kerítés.
Az adatfelvétel ideje	2005
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31183
ID	31183
Módosítás dátuma	2022. október 16.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szentháromság – Cabajcsápor [Cabaj-Čápor]

Település: Cabajcsápor [Cabaj – Čápor]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	útkereszteződés
Anyag	kő
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Település	Cabajcsápor [Cabaj – Čápor]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A római katolikus templom bejárarat fölötti szoborfükében elhelyezett szobor másolata beton alapon álló, vízszintesen tagolt, hasábos talapzaton nyugvó, pillérszerű lábazaton látható, a Cabaj településrészen, a kastélyhoz vezető utcánál. A felhőtrónuson ülő Atyaisten pápai ornátusban, tiarával a fején, térdei közt tartja a keresztre feszített Fiúsistent, akinek lábainál a Szentlélekisten, kiterjesztett szárnyú galamb képében látható. A felhők közt kétoldalt egy-egy szárnyas angyalfej. A lábazat alsó részének homlokzati mezejében három virágrelief, akár kiegészítő Szentháromság ikonográfiai programként is értelmezhető. Felirat nincs, az objektumot újabb, vascsövekből összeállított kerítés övezi.
Irodalom	Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 36, 51, 94. p.
Az adatfelvétel ideje	2015
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31149
ID	31149
Módosítás dátuma	2019. március 6.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szentháromság, Cabajcsápor [Cabaj-Čápor]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	A templom szoborfülkéjében
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1761
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	Az 1761-ből származó (SPS–I, 247) kegyelem trónusa típusú, homokkőből készült Szentháromság-szobor eredetije a cabaji Szentháromság-templom bejárata fölötti szoborfülkében kapott elhelyezést. A felhőtrónuson ülő Atyaisten pápai ornátusban, tiarával a fején, térdei közt tartja a keresztre feszített Fiúsistent, akinek lábainál a Szentlélekisten, kiterjesztett szárnyú galamb képében látható. A felhők közt kétoldalt egy-egy szárnyas angyalfej. A szobor másolata beton alapon álló, vízszintesen tagolt, hasábos talapzaton nyugvó, pillérszerű lábazaton elhelyezve, a Cabaj településrészen, a kastélyhoz vezető utcánál található. A lábazat alsó részének homlokzati mezejében három virágrelief, akár kiegészítő Szentháromság ikonográfiai programként is értelmezhető. Felirat nincs, az objektumot újabb, vascsövekből összeállított kerítés övezi.
Az adatfelvétel ideje	2014
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31144
ID	31144
Módosítás dátuma	2022. szeptember 26.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – piéta, Bős [Gabčíkovo]

Település: Bős [Gabčíkovo]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	templom mellett
Anyag	kő
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Szimbólum	királyi korona
Település	Bős [Gabčíkovo]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 2854-2857
Felirat	[A lábazat három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok.]
Leírás	A római katolikus templom kertjében áll (korábban /mikor?/ a régi bősi kultúrházzal szemben, az utca másik oldalán volt a helye) egy széles beton talapzaton nyugvó, viszonylag alacsony, homokkő lábazatra helyezett piéta homokkő szobra. A lábazat homlokzati oldalán az Amade család címere. A lábazat másik három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok. 2007-ben egy kis márvány hálatábla a lábazathoz támasztva. Felirat: Hálából Szűz Máriának, hogy megsegítettél. Kérlek segíts továbbra is.Kr.L. család
Irodalom	Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 12–13. p.
Az adatfelvétel ideje	1997, 2007
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31111
ID	31111
Módosítás dátuma	2022. október 28.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Béla [Belá]

Település: Béla [Belá]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / kő / öntöttvas

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század / 1989 után

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Hugyosároki kereszt
Egyéb hely	Köbölkút felé vezető fő út mentén
Anyag	fa / kő / öntöttvas
Állapot	felújított
Datálás	18. század / 1989 után
Szimbólum	INRI
Település	Béla [Belá]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Psenák Emese; Liszka József (2021)
Leírás	Homokkő (feltehetően) feszület, melynek már csak a talapzata áll. A talapzat tetején kő imitáció látható. 2021-ben a homokkő lábazatra egy fából készült, barnára festett feszület került (fém korpusz + INRI-tábla) (L.J.)
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A valamikori kereszt helyét azért hívják Hugyos ároknak, mivel az istállókból innen folyt le a szennyvíz és az esővíz is. A kereszt a Köbölkút felé vezető fő út mentén található. Egyébként ez a kereszt egy másik utat jelölt, ugyanis itt vezetett egy út Muzsláról fel Bélára.Az állíttatásról nem tudtam meg semmit. Azonban az első katonai felmérés térképén a kereszt már jelen van.
Irodalom	Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 18–19 (2017), 147–184. p.
Az adatfelvétel ideje	2016; 2021
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31031
ID	31031
Módosítás dátuma	2023. január 3.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Béla [Belá]

Település: Béla [Belá]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	útkereszteződés
Helyi megnevezés	Szent János szobor
Egyéb hely	Kastély mellett
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Pontos datálás	1758
Szimbólum	pálmaág / egyéb szimbólum
Település	Béla [Belá]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Psenák Emese
Felirat	1758
Leírás	Homokkő szobor. Talapzatán évszám. A talapzata díszített.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A szobrot sajnos nem tudni pontosan ki állítatta, viszont feltehető, hogy a kastély valamely tulajdonosa. Abban az időben mikor a szobrot állítatták, tehát 1758-ban Tersztyánszky József esztergomi alispán volt a barokk kastély tulajdonosa.A szobrot 2012-ben nemzeti emlékművé nyilvánították.Az objektumot a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. A szobor körül gesztenyefák találhatóak.
Az adatfelvétel ideje	2016
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31011
ID	31011
Módosítás dátuma	2021. március 27.

bővebben →

13 szept 2016

Temetői feszület, Béla [Belá]

Település: Béla [Belá]

Fő téma: feszület / Deponia pia

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület / Deponia pia
Hely	temető
Helyi megnevezés	Temetői kereszt
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Szimbólum	INRI
Település	Béla [Belá]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Psenák Emese
Leírás	A helyi temetőben áll a kő feszület, amely szürke színű, a Krisztus és az INRI jel is kőből faragott, színük fehér. Javítások találhatóak a kereszten (vasabroncsok). A feszületet 4 földbe szúrt pár cm-es vas darab övezi, melyek vékony vaslánccal vannak összekötve. A feszület töve imitált kőhalom.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A feszület az egyik 90 év körüli hölgy szerint régen a falu elején állt, ahol anno egy koleratemető helyezkedett el. Még a nagyapja idejében vitték át a feszületet a mai helyére, viszont útközben megsérült, és abroncsokkal javították. A feszület körül élő virágok találhatóak, többek között petúnia. Az objektumot a falu lakosai ápolják. Mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. A talapzat háta mögött földön sérült fém korpuszok, egy kisebb kereszt. Deponia pia (L. J. megj.).
Az adatfelvétel ideje	2016
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=31002
ID	31002
Módosítás dátuma	2021. március 28.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Donát, Gútor [Hamuliakovo]

Település: Gútor [Hamuliakovo]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	útkereszteződés
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó / felújított
Datálás	18. század
Pontos datálás	1770
Szimbólum	villám
Település	Gútor [Hamuliakovo]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	EX VOTO DOMINORUM COMPOSSES SORUM GUTTORIEN SIUM 1770 UJITTATOTT 1885 1991
Leírás	Beton alapon, magas, oszlopszerű, hasáb-talapzaton áll a szent homokkő szobra, óriási fák társaságában. A szobor feje tetejéből egy vas pálca nyúlik ki, alighanem egy korábba fém-glória tartója. Lába alatt mintha szimbolikus villám-motívumok lennének plasztikusan a kőbe vésve. A latin és magyar nyelvű felirat között kiálló, vas mécsestartó kar.
Irodalom	Bittera Károly: A mi falunk. In „Hamisabb a Duna a szép menyecskénél”. Barangolás a Felső-Csallóközben. Presinszky Lajos szerk. Somorja: Integrita Kiadó 1997, 34–49. p. (43) Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 140. p.
Az adatfelvétel ideje	1998; 2000; 2019
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=30665
ID	30665
Módosítás dátuma	2021. szeptember 27.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János – Gyerk [Hrkovce]

Település: Gyerk [Hrkovce]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	temető
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Szimbólum	kereszt
Település	Gyerk [Hrkovce]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József; L. Juhász Ilona (foto)
Leírás	Polichróm homokkő szobor (jobb keze letörve), magas, klasszicista talapzaton a temető szélén (az Ipolyság felé vezető főútra néz). Vascsövekből összehegesztett, barnára festett, újabb vaskerítés.Nem lehet kizárni a másodlagos elhelyezés kérdését.
Az adatfelvétel ideje	2000
Megjegyzés	Művirág-koszorúk, élő krizantémcsokrok vázában élő kultuszra vallanak (halottak napja környékén történt a felvétel!).
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=30661
ID	30661
Módosítás dátuma	2019. január 25.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Mariahilf – Hódi [Galanta-Hody]

Település: Hódi [Hody]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Melléktéma	Szent Rozália
Hely	útkereszteződés
Anyag	kő
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Település	Hódi [Hody]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	„Súsošie z konca 18. stor., barok. riešené, kamenné. Na volútovom podstavci situovaný trojboký ihlan s plastikami sv. Rócha, Šebastiána a sv. Jána Nep. Vo vrchole súsošia P. Mária, na prednej strane reliéf sv. Rozálie.” (SPS–I, 367) 2014: a három mellékalak szobra hiányzik.
Az adatfelvétel ideje	2014
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=30587
ID	30587
Módosítás dátuma	2019. január 25.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Ipolynyék [Vinica]

Település: Ipolynyék [Vinica]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Melléktéma	angyalok
Hely	templom mellett
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Szimbólum	kereszt / könyv / pálmaág / csillagglória
Település	Ipolynyék [Vinica]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József, foto: L. Juhász Ilona (2005); Terbócs Attila (2022)
Leírás	A római katolikus templom kertjében, robusztus alapon, kereszt alaprajzú, kétoldalt volutákkal szegélyezett háromágú pillértörzsön álló barokk homokkő szoborcsoport: a főalak Nepomuki Szent János, lábánál kétoldalt a posztamens volutás ágain ülő puttók. A posztamensen és a szobron egyaránt korábbi festés nyomai fedezhetőek fel. Nepomuki János kb. 160 cm magas figurája szokásos öltözetében (reverenda, karing, almúcium, mózestáblácskák, mellkereszt), de hajadonfőtt ábrázolva. A halotti keresztet mellmagasságba emelt jobb kezébe támasztja, balja a kereszt szárán, figyelme a korpuszra irányul. Feje körül csillagkoszorú. A jobbján ülő angyal könyvet tart bal kezében, s jobb keze mutatóujját a szája elé teszi, a másik jobb keze a szívén, ölébe ejtett, pálmaágat felnyaláboló baljában a szent birétuma. A szoborcsoport fölött másodlagosa elhelyezett, négy lábon álló, ívelt bádog esőfogó.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	2022: Környezete szépen gondozott, az alapot színes virágoskert övezi, kétoldalt egy-egy kő virágváza.
Az adatfelvétel ideje	2005; 2022
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=30172
ID	30172
Módosítás dátuma	2022. szeptember 26.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Ipolyság [Šahy]

Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	temető
Helyi megnevezés	Kereszt
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Pontos datálás	1777
Szimbólum	INRI
Település	Ipolyság [Šahy]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
Felirat	ANNO 1777
Leírás	Az 1903-1906 között átköltöztetett régi temető 1777-ben állított központi keresztjét az akkori (Péter és Pál apostolok tiszteletére felszentelt) új temető (mai köztemető) bejáratával szemben helyezték el. A másodlagos elhelyezésű, 3,50 m magas, egyenes végződésű homokkő keresztre öntöttvas korpuszt erősítettek. A halott Krisztust ábrázoló megfogalmazásnál Jézus fejét a jobb vállára hajtja, kezét összezárt ujjakkal, a csuklónál átütve, a lábakat egymás mellé helyezve szegezték fel. A test színezetlen, az ágyékkötőt fehérre festették. A feliratot a talapzat alsó részén helyezték el.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A feszület köré kőből és betonból háromszög alakú kiemelt virágágyást készítettek, melybe örökzöld bokrokat ültettek: puszpángot (Buxus sempervirens), magyalt (ilex), gyalogfenyőt (juniperus). A virágozást a templomtakarítók és a temetőbe gyakrabban járók végzik. A talapzat elé Kucsera András forgatható vaslapot szereltetett, melyen Mindenszentek ünnepén, illetve Halottak napja előestéjén (nov. 1) szinte minden temetőbe látogató gyújt mécsest, vagy gyertyát. 2011. júniusában a lapot karbantartás céljából leszerelték.
Az adatfelvétel ideje	2011.6.15.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=30002
ID	30002
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Flórián, Ipolyság [Šahy]

Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: szobor

Hely: település szélén / egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	település szélén / egyéb hely
Helyi megnevezés	Flórián
Egyéb hely	Egykori Gazda-utca
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Pontos datálás	1799
Szimbólum	egyéb szimbólum
Település	Ipolyság [Šahy]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendíkné Szabó Márta. Fotó: Bendík Béla
Felirat	S. FLORI AN ORA PRO NOBIS ANO 1799
Leírás	Alacsony, pálmalevelekkel díszített, volutás barokk talapzaton áll a hajdani Gazda utca helyén épült Janko Kráľ lakótelep mellett. Talapzatán az eredeti, karcolt latin felirat olvasató. A talapzatra kovácsoltvas lámpástartót erősítettek. Az eredetileg színezett kőplasztikát a 19. sz. végén, a Gazda-utca kiépítésekor helyezték át jelenlegi helyére a Főtér sarkán álló hajdani parókia elől, a káptalani szérűskertek közeléből.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Az 1993-ban a város restauráltatta a szobrot, a munkát Mézes Árpád és Csütörtöki András végezték. Bár az előtanulmányban jelezték a polikrómozás felújításának lehetőségét, a restauráláskor a szobrot egyszínű, szürke mázzal fedték le.Méretek a felújítási tanulmány alapján - szobor: 147 cm magasság, 70 cm szélesség, 40 cm mélység, talapzat: 130 cm magasság, 88 cm szélesség, 66 cm mélység, teljes magasság: 277 cm,A szobor rendszeres látogatására semmi nyom nem utal, elvétve egy-egy mécses, vagy néhány szál művirág kerül a talapzatra.
Irodalom	Ipolyvölgyi Hírlap (Ipolyság, 1895/26. szám)
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29968
ID	29968
Módosítás dátuma	2021. október 11.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Ipolyság [Šahy]

Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Homoki kereszt
Egyéb hely	Egy családi ház előtt
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Pontos datálás	1720
Szimbólum	INRI
Település	Ipolyság [Šahy]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
Felirat	SUB PD IOANNE CSERNOTA PROVISOR AO 1720 1812
Leírás	A feszület családi ház előtt áll, a kerttől épített fal, az utcától és a szomszéd telektől vaskeretes drótkerítés választja el. A két részes talapzat beton alapon áll, amelyen vázákat helyeztek el, bennük idény szerinti virágokkal, télen fenyőgallyakkal díszítik. A keresztre és a talapzatra művirágkoszorúkat erősítenek. A kereszt szárai háromkaréjú végződésűek, a fémkorpusz a halott Krisztust ábrázolja, jobb vállra hajtott fejjel, az ujjak bezárva, a szegek a tenyér tövébe ütve, a lábak egymás mellé helyezett pózban felszegezve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A latin nyelvű dedikáció szerint az állíttató Csernota János. A házban, mely előtt a kereszt áll, a 20. sz. elején Gaál Ferencék laktak, akiknek az egyik fiuk pap lett. Gaáléktól Kliment János iskolaigazgató (?) vette meg a házat. Ők nem voltak vallásosak, a kereszthez sem ragaszkodtak, így a telekből „kikerítették”. A karbantartást és a virágozást a közelben lakó hívek, szomszédok végzik.
Az adatfelvétel ideje	2011.3.10.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29938
ID	29938
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Képoszlop, Kálvária – Ipolyszalka [Salka]

Település: Ipolyszalka [Salka]

Fő téma: képoszlop / kálvária

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	képoszlop / kálvária
Hely	templom mellett
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1753
Település	Ipolyszalka [Salka]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	[A legelső stáción olvasható felirat a következő két sorral kezdődik:]Emlékezzünk az 1914–1918-i Háborúban elhalt hőseinkről [majd öt név következik]
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A kálvária egyes stációi egyszersmind háborús emlékjelek is, felirataik állítanak emléket az elesetteknek, a nevek alfabetikus sorrendben követik egymást, stációnként nagyjából hármasával–négyesével. A legelső stáción olvasható felirat a következő két sorral kezdődik: Emlékezzünk az 1914–1918-iHáborúban elhalt hőseinkről[majd öt név következik]A kálváriafeszület jóval régebbi, nyilván út menti feszületről van szó, amihez utólag állították a stációkat. Felirata:EX VOTOPAVL CHMELIKA 1753Homokkő (a korpusz és az INRI tábla is), külön kerítéssel kerítve. Rengeteg virág.A gondozottság az egész komplexumra jellemző. Néhány stációnál több mécses, nyilván az ott megjelölt katona emlékére égettek ott mécseseket.
Irodalom	Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely 2008, 69-70. p.L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon…Liszka József: A teátrális körmenettől a kimerevített teátrumig. Kálvária-együttesek a Kisalföld szlovákiai részén. AED 12, 125-140. p.
Az adatfelvétel ideje	2010. 11.
Megjegyzés	Stációk száma: 14
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29875
ID	29875
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Temetői feszület, Ipolyszalka [Salka]

Település: Ipolyszalka [Salka]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	temető
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1729
Szimbólum	INRI
Település	Ipolyszalka [Salka]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	PIetas MortInIpes Ko subDItI szalkensIs IesV CrVCIfIXo posVIt
Leírás	Temetői feszület egy, vélhetően mesterséges dombon, homokkőből. A korpusz és az INRI felirat is a kereszt anyagából készült. A talapzat latin nyelvű felirata chronostikon, ami datálja az objektumot (1729). A 20. század második felében készült vascső és –huzalkerítéssel övezve. Meglehetősen gondozatlan.
Irodalom	Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 70 (az állítást, minden indoklás nélkül 1789-re datálja)
Az adatfelvétel ideje	2010
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29784
ID	29784
Módosítás dátuma	2021. június 22.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: templom mellett / egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	templom mellett / egyéb hely
Helyi megnevezés	Jánoska
Egyéb hely	A falu főutcáján
Anyag	kő
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Szimbólum	alma / csillag / kereszt / pálmaág
Település	Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta; Foto: L. Juhász Ilona (2007); Bendík Béla (2011); Kovács Hedvig (2021)
Felirat	Az 1946-1947. között / Csehországba deportált / Ipolyviski lakosok / szerencsés hazajövetelük után / e helyen adtak hálát a jó Istennek, / és mondtak köszönetet szolgájának Nepomuki Szent Jánosnak. / Állította az Ipolyviski egyházközösség 2019-ben.
Leírás	A főutcán, a 122-123-as számú házak előtt háromlépcsős talapzaton áll a késő barokk kőszobor. Az eredetileg színezett szobrot a helybeliek Jánoskának hívják. A szent feje körül drótból készített csillagos glória volt egykor, még látható a háta mögé hajlítva. A talapzat meszelése lekopott, csakúgy, mint a szobor festése. Eredetileg a papi ruhát feketére, a karinget fehérre (csipkézete feketével hangsúlyozva) színezték. A hermelin palást és a birétum színe teljesen lekopott, akárcsak a kezében tartott kereszté.Méretei: teljes magassága 325 cm (60 + 125 + 140), szélessége 45 cm x 45 cm.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A szobrot 2019-ben felújították, előtte márványtáblán feliratot helyeztek el (Kovács Hedvig gyűjt. 2021)
Az adatfelvétel ideje	2007; 2011; 2021
Megjegyzés	Kapuval ellátott, dárdahegy végződésű, öntöttvas kerítéssel vették körül (260 cm x 250 cm, kb.100 cm magas) négy sarkára kereszt alakú díszítést tettek, a kerítésen belülre évelő virágokat ültettek. A műanyag koszorúk egész évben a talapzaton vannak. Mindenszentekkor virágozzák és gyertyát, mécsest gyújtanak előtte.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29742
ID	29742
Módosítás dátuma	2021. június 2.

bővebben →

13 szept 2016

Kereszt – Kismácséd [Malá Mača]

Település: Kismácséd [Malá Mača]

Fő téma: kereszt

Anyag: egyéb anyag

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	kereszt
Melléktéma	temetői nagykereszt
Hely	temető
Anyag	egyéb anyag
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1722
Település	Kismácséd [Malá Mača]
Megye	Pozsony
Felirat	JOSEPHUS SOMOGYI CURAVIT 1722
Leírás	zépen rendben tartott temetői nagykereszt. “Galántai típus”.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Fehérre meszelve.
Az adatfelvétel ideje	2000.3.1.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29525
ID	29525
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület (torzó), Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	temető
Anyag	kő
Állapot	rossz
Datálás	18. század
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A második temetői kápolna mellett találhatóak egy régebbi temetői (homok)kőfeszület maradványai (lényegében a korpusz). Kultusz ma (1995) is kapcsolódik hozzá, hiszen még a földön is bemeszelik a korpuszt és virágokat is raknak köré…
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29448
ID	29448
Módosítás dátuma	2021. március 29.

bővebben →

13 szept 2016

Temetői feszület, Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	temető
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Szimbólum	INRI
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	1995; 1998
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29418
ID	29418
Módosítás dátuma	2021. május 1.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szentháromság – Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma

szobor

Hely

útkereszteződés

Anyag

kő

Állapot

jó / felújított

Datálás

18. század

Település

Komárom [Komárno]

Megye

Komárom

Gyűjtő

Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona

Felirat

ANNO MDCCIII. SEDITIOSOS TIMEBAMUS INIMICOS IN HOC AMICUS QUAD MALA MINITANTES BONA FACERE NOS DOCUERUNT NE NOCEANT ARMA HOMINUM OPE DEI NOS ARMAVIMUS SANCTISSIMAE TRINITATI HANC STATUAM VOTO RECEPIMUS UT PROTECTIONEM AB EA RECIPEREMUS ACCEPTAVIT ELICIONEM ET INFESTIS ARMIS HUNC LOCUM NON DEDIT

SVCCVSANDVM. VERUM ANNO MDCCXI NOS ADHUC DEBITORES CREDITOR DEUS PESTILENTE MORBO AD SANA CONSILIA REVOCAVIT RURSUM NOS AFFLICTA STATUUM TRIAS PRO AVERTANDA MORTALITATAE AD IMORTALEM TRINITATEM CONFVG. INTERCESSORES NOBIS POTENTIORES ELEGIMUS AC NE QUEM EX DILATIONE CONTRA HAMUS BEATUM VOTI REOS NOS CONFIRMAVIMUS QUOD DEBITUM HODIE DEO PERSOL VIMUS QUEM SEMPER EXPERTI SUMUS PROMPTUM AD SVCCVRRENDVM.

Leírás

A szobor a város főterén, légvonalban szemben a vár bejáratával található. Háromlépcsős, atipikus formájú hatszögű, süttői vörös mészkőből készült alapon áll a négyszögletes, sarokpilaszterekkel megerősített talapzat. Ennek déli oldalán (szemből nézve tehát balra) latin nyelvű felirat olvasható. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható, felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl. Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITAM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén: PESTEM TELA FVGANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália, alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus: HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATIA VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc: ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható. A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában. A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben …egy képet festetett, amely maig a városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Úr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyane csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (Ime ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere… (Magyary 1884, 28–29) A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház”. Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette. A mai Szentháromság-szobrot az 1710–1711-es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették. Az objektumot több alkalommal is felújították, viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán: RENOVATA EST / ANNI 1803.

Irodalom

Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 20, 21, 43, 50, 81, 88, 138-141. p. Magyary Szulpicz: Adatok a komáromi Szent András-templom történetéhez. Klny. A komáromi sz. Benedek-rendű kath. Kisgymnasium 1883/4 évi Értesitőjéből. Komárom 1884, 27-33. p.

Az adatfelvétel ideje

2010; 2015

Rövid URL

29222

Módosítás dátuma

2017. november 26.

bővebben →

13 szept 2016

Képoszlop – sasvári pieta, Komját [Komjatice]

Település: Komját [Komjatice]

Fő téma: képoszlop / szobor / Deponia pia

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	képoszlop / szobor / Deponia pia
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	18. század
Szimbólum	kereszt / királyi korona / angyal
Település	Komját [Komjatice]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A falu szélén áll az archaikus jellegű képoszlop, a bádogtetőt később helyezték fölé (lásd Szlovákia néprajzi lexikonát, ahol egy régebbi felvétel szerepel róla, még a bádogtető és vaskerítés nélkül). A szoborfülkében sasvári piéta-kópia.
Irodalom	Liszka József: “Szent képek…”Dunaszerdahely 1995, 38 Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska 1, 46
Az adatfelvétel ideje	1995; 2023
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29181
ID	29181
Módosítás dátuma	2023. március 23.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie]

Település: Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	A vár bejárata előtt
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	18. század
Szimbólum	kereszt / csillagglória
Település	Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie]
Megye	Gömör-Kishont
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A vár bejárata előtt, hatalmas mezei oltárban áll a szobor. Boltozatán, mennyezetén freskó, de annyira tönkre van menve, hogy nem is igen lehet kivenni, mit ábrázolt.
Az adatfelvétel ideje	2001; 2019
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29166
ID	29166
Módosítás dátuma	2021. szeptember 22.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	farkaskërëszt, farkas kërësztfa
Egyéb hely	Párkány-Érsekújvár autóút
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1775
Szimbólum	INRI
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1775
Leírás	A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja.
Irodalom	Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt
Az adatfelvétel ideje	1981-1992; 2022
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29132
ID	29132
Módosítás dátuma	2022. július 1.

bővebben →

13 szept 2016

Temetői feszület – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas / egyéb anyag

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	temetői feszület
Hely	temető
Helyi megnevezés	Öreg temetői kërëszt, nagykërëszt
Anyag	öntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	olvashatatlan
Leírás	Az Öreg temetői kereszt talapzatának stílusa alapján a 18. század folyamán készülhetett, s eredetileg tán egy papnak volt a sírköve. Erre utal a rajta még ma is szépen kivehető dombormű, amelyen egy térdepelve imádkozó papi személyt láthatunk. Öntöttvas korpusz.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Rendszeresen meszelve.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-53. p. Liszka József: Állítataott keresztínyi.... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p.
Az adatfelvétel ideje	1993; 2000
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29025
ID	29025
Módosítás dátuma	2017. november 21.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés / egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	útkereszteződés / egyéb hely
Helyi megnevezés	Szentjánoska
Egyéb hely	Az egykori falu szélén, a Páris-patak közelében
Anyag	kő / egyéb anyag
Egyéb anyag	polichróm homokkő
Állapot	rossz
Datálás	18. század
Pontos datálás	1775
Szimbólum	kereszt
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József (1992, 1999); Terbócs Attila (2022)
Felirat	1775 S: I: N: ORA PRO NOBIS.
Leírás	Egykor szintén a falu szélén, a Páris-patak közelében állott Nepomuki Szent János homokkő szobra. Orgonabokrokkal van körülvéve. Az orgonabokrok megritkítva körülötte és így láthatóvá vált, hogy szép kovácsoltvas kerítés veszi körül (1999.3.12.). Az álló figura szokásos kanonoki öltözetében (reverenda, karing, almúcium, birétum), a halotti keresztet jobbjával mellkasára szorítja, másik keze a kereszt szárán pihen, fejét enyhén lehajtja. A szobor nagyon rossz állapotban van, festése erősen megkopott, felülete több helyütt mállott, a halotti kereszt felső része a jobb kézzel és az almúcium vállrészével együtt letörve. (2022.10.14.)
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35-36. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 56-57. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 37-38. p.
Az adatfelvétel ideje	1992; 1999; 1999; 2022
Megjegyzés	Rongálódott, a kő állaga igen rossz, az egyik karja letörve, gipsszel pótolva. A közelben lakók (pl. Kálazy Ilona) igyekeznek karban tartani (pl. olajfestékkel lefestve), mérsékelt sikerrel. Az állaga 1999-re még jobban leromlott, nem kis mértében az olajfestéknek köszönhetően, ill. időközben meghalt Kálazy Ilona, aki igyekezett karban tartani (1999.1.12.).
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29005
ID	29005
Módosítás dátuma	2022. október 15.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kereszt / feszület

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	kereszt / feszület
Melléktéma	útmenti kereszt
Hely	templom mellett
Anyag	kő / egyéb anyag
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1798
Szimbólum	INRI
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Anno 1798
Leírás	A templom mögött áll, ízléstelenül befestve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Majer István szerint Orlik István emeltette 1798-ban (Majer 1861, 81).
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 28. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: LIlium Aurum 1995, 49-50. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 81. p.
Az adatfelvétel ideje	1994; 1999; 2015
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=28993
ID	28993
Módosítás dátuma	2017. november 19.

bővebben →

Szakrális Kisemlék Archívum

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Kövess minket!

Kövess minket!