Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum

13 szept 2016

Út menti feszület – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1989 után

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	kereszt
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	1989 után
Pontos datálás	2004
Település	Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta; Bendík Béla (fotó)
Felirat	ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLÍTATTA KOVÁČIK ERNŐ ÉS CSALÁDJA 2004
Leírás	A szürkeszemcsés műkőből készült, egyenes szárvégződésű keresztre fekete márvány betéten erősítették fel a kisméretű, ezüstszínű fémkorpuszt. A téglalap alakú talapzaton helyezték el a fekete márványtáblára vésett, ezüstre színezett ajánlást
Az adatfelvétel ideje	2010
Megjegyzés	A díszítéshez a vágott virágot vázákban helyezték a talapzathoz, időnként gyertyát, vagy mécsest is gyújtottak.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29761
ID	29761
Módosítás dátuma	2019. február 19.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Egyéb hely	Csapás
Anyag	fa / öntöttvas
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1945 előtt
Szimbólum	INRI
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	1998
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29450
ID	29450
Módosítás dátuma	2021. március 30.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Település: Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1911
Szimbólum	INRI / szív
Település	Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	… Imádunk Téged és áldunk Téged. Mert a Te szent Kereszted által megváltottad a világot. A Prikkel alapból újra állítva 1911.V.22.
Leírás	Az Öreghegyek alján álló, homokkőből készült, fém korpusszal ellátott feszületet Prikkel János helyi plébános állíttatta, majd 1911-ben az ő általa létesített alapból utóda, Prenner Károly felújíttatta.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Verbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel.
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29406
ID	29406
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Település: Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1906
Szimbólum	INRI / szív
Település	Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Igy szerette isten a világot Felszentelve 1906 Április 8.
Leírás	A Kéménd felé vezető út mellett, a Fejesdombon áll a homokkőből készült, fém korpusszal ellátott, kovácsoltvas kerítéssel körbevett feszület.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Verbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel.
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29403
ID	29403
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	farkaskërëszt, farkas kërësztfa
Egyéb hely	Párkány-Érsekújvár autóút
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1775
Szimbólum	INRI
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1775
Leírás	A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja.
Irodalom	Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt
Az adatfelvétel ideje	1981-1992; 2022
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=29132
ID	29132
Módosítás dátuma	2022. július 1.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Lucska [Lúčka]

Település: Lucska [Lúčka]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő / öntöttvas
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	19. század
Pontos datálás	1885
Szimbólum	INRI
Település	Lucska [Lúčka]
Megye	Gömör-Kishont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1885
Leírás	Lucska és Barka között, a Csermosnya-patak partján, beton alapon, homokkő lábazaton áll a feketére festett öntöttvas feszület. A homokkő talapzat újabban körbebetonozva és új vaskerítéssel ellátva. Mellette kétoldalt egy-egy hatalmas hárs (?)fa.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Gondozott.
Az adatfelvétel ideje	2002
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=28880
ID	28880
Módosítás dátuma	2023. március 28.

bővebben →

13 szept 2016

Képoszlop, Szobor – Mocsonok [Močenok]

Település: Mocsonok [Močenok]

Fő téma: képoszlop / szobor

Hely: határ

Részletek

Fő téma	képoszlop / szobor
Melléktéma	szoborfülkés képoszlop
Hely	határ
Település	Mocsonok [Močenok]
Megye	Nyitra
Felirat	AVE MÁRIA
Leírás	A szoborfülkés képoszlop a falu határán áll (Vágsellye irányában). Magas, hasábos test, üveg mögött a szoborfülkében egy Mária-szobor. Körülötte masszív kőkerítés. Szépen rendben tartva, távol minden lakott helytől.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Újonnan restaurálva vagy állítva?
Az adatfelvétel ideje	2000. 3.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=28510
ID	28510
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Nemespann [Paňa]

Település: Nemespann [Paňa]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Település	Nemespann [Paňa]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Olvashatatlan
Leírás	A falun határában áll, a Golanovora vezető út mellett a kereszt. Elhanyagolt állapotban, az egyik keresztkar letörve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	„A kőkeresztek közül meg kell említeni a Dicskére vezető aszfaltút bal oldalán, a csordaúti leágazásnál lévő kőkeresztet. A kereszt bal vége letörött. Talapzatán ugyan volt felirat, de mára olvashatatlanná vált. Elképzelhető, hogy az aszfaltút építésének az idejéből származhat, bár erre csak a kánoni vizitációk alapos kutatásával kaphatnánk egyértelmű választ, mivel addig elsősorban a vajki vasútállomásra vezető utat használták. A korpusz valószínűsíthetően későbbi pótlás.”
Irodalom	Csiffáry Melinda–Csuthy András: Nemespann műemlékei. Remény 25, 2014/32, 8–9. p.
Az adatfelvétel ideje	2000. 4.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27854
ID	27854
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Donát, Nyitraszőllős [Vinodol]

Település: Szőllős [Vinodol]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század / 1989 után

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	határ
Anyag	kő / beton / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század / 1989 után
Pontos datálás	1993
Szimbólum	püspöksüveg
Település	Szőllős [Vinodol]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona
Felirat	PREČO MA PRENASLEDUJETE? /JÓB 19,22/ <br/.SV. DONÁT ORODUJ ZA NÁS! R.P. 1993 DAL POSTAVIŤ MONS. JÁN GÁLIS DEKAN S POMOCOU VERIACICH. KDH
Leírás	A település határában áll Szent Donát püspök polichróm kő szobra. Magas téglatalapzatra van elhelyezve a szobor, a felirat fekete márványtáblán. Kovácsoltvas kerítés. „Pôvodná socha sv. Donáta, bola postavená v roku 1834 biskupom Radvánim. V roku 1993 bola socha zničená a ukradnutá. Súčasná socha vznikla na základe iniciatívy správcu farnosti Vinodol, Mons. Jána Gálisa a miestnych veriacich.” http://obec-vinodol.sk/kulturno-historicky-potencial/ (2018.01.11.)
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Rendben tartott, gondozott. Élővirágok (2000).
Irodalom	Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 141. p.
Az adatfelvétel ideje	2000; 2018
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27742
ID	27742
Módosítás dátuma	2021. szeptember 27.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület – Pered [Tešedíkovo]

Település: Pered [Tešedíkovo]

Fő téma: feszület

Anyag: egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	út menti feszület
Hely	határ
Anyag	egyéb anyag
Egyéb anyag	műkő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1918 előtt
Település	Pered [Tešedíkovo]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Dicsértessék az úr Jézus Krisztus Isten dicsőségére állíttatta egy család Oh minnyájan kik az úton jártok figyeljétek és látjátok a kint melyet az Úr Jézus értünk szenvedett
Leírás	A feszületet 1972-ben javították. Műkőből készült. A korpusz, amely minden bizonnyal fém volt, hiányzik. Vaskerítés veszi körül.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Nem messze a Szent Donát-szobortól van egy határbeli feszület, amelyet szintén villámcsapás emlékére állíttattak. Egy illető állataiba, miközben Szeli felől hajtotta őket Pereden keresztül, beléjük vágott itt a villám (Pásztor Árpád polgármester). A közelében áll egy hatalmas nyárfa csonkja. 1992 nyarán csapott bele a villám. Az a tény, hogy a keresztet 1972-ben, Szent Donát szobrát pedig 1993-ban felújították, azt bizonyítja, hogy Pereden a villámcsapás elleni szentek segítségül hívása még mindig elevenen él.
Irodalom	Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 115-116. p.
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27703
ID	27703
Módosítás dátuma	2017. szeptember 11.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület – Pinc [Pinciná]

Település: Pinc [Pinciná]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas / egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	út menti feszület
Hely	határ
Anyag	öntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyag	homokkő, öntöttvas
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Település	Pinc [Pinciná]
Megye	Nógrád
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A falutól kissé távolabb, Losonc irányában, jobb oldalt, enyhe emelkedésen áll a homokkő lábazatba állított ntött vas feszület. Kovácsoltvas kerítés, művirág koszorúk.
Az adatfelvétel ideje	2000
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27586
ID	27586
Módosítás dátuma	2019. február 15.

bővebben →

13 szept 2016

Kereszt – Farnad [Farná]

Település: Farnad [Farná]

Fő téma: kereszt

Anyag: fa

Hely: határ

Részletek

Fő téma	kereszt
Hely	határ
Anyag	fa
Állapot	elpusztult
Település	Farnad [Farná]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Csonka Ákos
Leírás	Bánovszky Izabella (sz. 1942) szerint már a falun kívül Kural felé jobb oldalt bent a határ közepén is volt valaha egy fa kereszt: „Kural felé, ahol a szőlőhegy kezdődik, bent a mező közepén régen volt egy fa kereszt, tudom mert nekünk arra volt szőlőnk régen, de az talán már Kuralhoz is tartozott, mert kuraliak ápolták, gondozták. Nagyjából Ölved és Kural és Farnad között vót. De én azt már nagyon régen nem láttam, szerintem az már elpusztult, vagy elvitték onnan.” A megnevezett helyen semmit sem találtunk, ezért okkal feltételezhetjük, hogy a szakrális kisemlék mára már nem létezik. (Csonka Ákos szakdolgozatából, SJE – 2012)
Az adatfelvétel ideje	2012
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27539
ID	27539
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Farnad [Farná]

Település: Farnad [Farná]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	fa
Állapot	elpusztult
Település	Farnad [Farná]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Csonka Ákos
Leírás	Vö. Melléklet: Farnad_06a
Az adatfelvétel ideje	2012
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27534
ID	27534
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Képes fa, Feszület – Farnad [Farná]

Település: Farnad [Farná]

Fő téma: képes fa / feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Részletek

Fő téma	képes fa / feszület
Hely	határ
Anyag	fa
Állapot	felújításra szorul
Település	Farnad [Farná]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Csonka Ákos
Leírás	Vö. Melléklet: Farnad_05a
Az adatfelvétel ideje	2012
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27533
ID	27533
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]

Település: Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1902
Település	Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Isteni Megváltó nagyobb dicsőségére felállíttaták MATUSS FLÓRIÁN ÉS FARKAS BORBÁLA házastársak 1902ki évben. 166
Leírás	A település szélén a határban áll a mellékalakos homokkő feszület. A fémből készült korpusz egy ugyancsak fémből készült keresztre applikálva, s az egész úgy került a kő keresztre. A talapzata szoborfülkében öntöttvasból készült, aranyra festett Szűz Mária-szobor. A felirat süttői mészkő táblán. Mellett, körülötte fák, tuják. Újabb drótkerítés.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Viszonylagos rendben, újrafestve, művirág koszorúk (2011
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27495
ID	27495
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Hely: határ

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	„Áll egy alig ismert feszület a Nalász erdejét övező akácosban is.” (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27430
ID	27430
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	fa
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Felirat	Állíttatta Nágel Péter és Ruman Béla 1926
Leírás	„Található itt [ti. rendeskúti pusztán] egy fakereszt is, felirata szerint Állíttatta Nágel Péter és Ruman Béla, 1926. Isten dicsősé-gére.” (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27429
ID	27429
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szűz Mária, Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: határ

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	elpusztult
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	„Hajdan volt egy Mária-szobor a rendeskúti pusztán”. (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27428
ID	27428
Módosítás dátuma	2021. március 26.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Lehotkayi kereszt
Állapot	elpusztult
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	A rendeskúti puszta közelében „jobb oldalt állott az 1930-as években emelt Lehotkai kereszt, melynek már a nyoma sem lát-ható.” (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27427
ID	27427
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Anna – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: határ

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	elpusztult
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	„A rendeskúti pusztára a Paskonyokon keresztül vezető hajdani út kezdetén, a Község felől haladva, bal oldalt Szent Anna-szobor állott, melyből már csak a téglából épült alapzat látható.” (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27426
ID	27426
Módosítás dátuma	2017. december 29.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Sabók-kereszt
Anyag	fa
Állapot	rossz
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	„Almavölgy és a Felsőhely találkozásánál lévő nagyméretű, haj-dan látványos, ugyancsak fából készült feszület már a földön hever (Sabók-kereszt), Krisztus teste is eltörve.” (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27425
ID	27425
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	fa
Állapot	rossz
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	„A [Hidegvölgyi] puszta területén egy másik is található [ti. út menti feszület]. Mindkettő a teljes megsemmisülés előtt”. (Gábris 1995, 163)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27424
ID	27424
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Méri kereszt
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	ISTEN ÚGY SZERETTE A VILÁGOT HOGY EGYSZÜLÖTT FIÁT ADTA ÉRTE ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA özv. MÉRI JÓZSEFNÉ szül. GYELNYIK TERÉZ 1942
Leírás	„A Sárkány felé vezető úthoz közel, a szilvásban található kőfe-születen az alábbi szöveg olvasható: Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Isten dicsőségére állította özvegy Méri Józsefné született Gyelnik Teréz, 1942.” (Gábris 1995, 163) A falu határában a volt barackosban találjuk a Méri keresztet. Nevét valószínűleg állítóiról kapta. A kőfeszületen egy fémkor-puszt találhatunk, talapzatán pedig feliratot, amelyen megtalál-hatjuk állítóját, és az állításának az évét. A jómódú Gyelnyik család emeltette, ott ahol a földjeik voltak a jó termésért, és an-nak megőrzéséért. (Vadkerti Tibor szakdolg. SJE 2012)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27423
ID	27423
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Méri kereszt
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	ISTEN ÚGY SZERETTE A VILÁGOT HOGY EGYSZÜLÖTT FIÁT ADTA ÉRTE ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA özv. MÉRI JÓZSEFNÉ szül. GYELNYIK TERÉZ 1942
Leírás	„A Sárkány felé vezető úthoz közel, a szilvásban található kőfe-születen az alábbi szöveg olvasható: Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Isten dicsőségére állította özvegy Méri Józsefné született Gyelnik Teréz, 1942.” (Gábris 1995, 163) A falu határában a volt barackosban találjuk a Méri keresztet. Nevét valószínűleg állítóiról kapta. A kőfeszületen egy fémkor-puszt találhatunk, talapzatán pedig feliratot, amelyen megtalál-hatjuk állítóját, és az állításának az évét. A jómódú Gyelnyik család emeltette, ott ahol a földjeik voltak a jó termésért, és an-nak megőrzéséért. (Vadkerti Tibor szakdolg. SJE 2012)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27422
ID	27422
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	„A gyivai úton a barackos szélében kőalapon rozsdás, minden eligazító felirat nélküli fémkeresztet találunk.” (Gábris 1995, 163) A feszület előtt halad el a gyivai út, valószínűleg nevét is innen kapta. A feszület egy kerítésen belül található, nagyon rossz állapotban. A homokkőtalapzaton egy vasfeszület áll fémkorpusszal. Semmilyen feliratot nem találunk sem állítóiról, sem állításának idejéről. A feszület nagyon rossz állapotban van, környezete gazos, bokros. A feszület a talapzatról el van mozdulva, valószínűleg már nem gondozzák. (Vadkerti Tibor szakdolgozata, SJE 2012)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Az adatfelvétel ideje	1998
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27416
ID	27416
Módosítás dátuma	2017. december 28.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület – Vágfüzes [Vrbová]

Település: Vágfüzes [Vrbová nad Váhom]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / öntöttvas / egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	út menti feszület
Hely	határ
Anyag	kő / öntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyag	hmokkő, fém korpusz
Állapot	rossz
Datálás	1945 előtt
Pontos datálás	1926
Település	Vágfüzes [Vrbová nad Váhom]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	LENGYEL PÉTER és SKULEC VERON 1926
Leírás	A Rózsás nevű határrészben, egy gyermektelen házaspár (akik egyébként Udvardról származtak) állíttatta tanyája mellett a feszületet. A tanya épülete ma már nem áll, így szántóföld közepén, egy diófa mellett áll a feszület, gyönyörű kovácsoltvas kerítéssel körülvéve, amely erősen rozsdásodik. Értékesebb lehet, mint maga a kereszt. Ugyanez a házaspár a keszegfalui templomnak is adományozott egy teljes keresztutat.
Az adatfelvétel ideje	1997
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=27370
ID	27370
Módosítás dátuma	2018. szeptember 3.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Tekla szobra – Tornóc [Trnovec nad Váhom]

Település: Tornóc [Trnovec nad Váhom]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: határ

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	határ
Anyag	kő / egyéb anyag
Egyéb anyag	polichróm homokkő
Állapot	jó
Szimbólum	kereszt / pálmaág
Település	Tornóc [Trnovec nad Váhom]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József; L. Juhász Ilona (foto)
Felirat	SA. THEKLA
Leírás	A falu határában található Teklai út, Alsó Teklai dűlő és Felső Teklai dűlő. Ezek nevüket Szent Tekla itt álló út menti szobráról kapták, amelyet egy közeli földparcella tulajdonosa állíttatott. (Danter 1993, 71.o., 80.o. 153. sz. jegyzet) A szobor a faluból Sókszelőce irányába kivezető út mellett, két akácfa között található. A szent jobb kezében, mellére helyezett kis kereszt, baljában pálmaág. Magas, hasábos talapzat, rajta művirágkoszorú, előtte mindenféle konzerves dobozokban, befőttes üvegekben virágok, művirágok.
Irodalom	Danter Izabella: Adalékok Tornóc község néprajzához. In: Trnovec nad Váhom — Tornóc. 1113-1993. Kiadva a község első írásos említésének 880. évfordulója alkalmából. Tornóc 1993, 69-80. p. L. Juhász Ilona–Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Malé sakrálne pamiatky. Sakrale Kleindenkmäler. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 80. p. /Jelek a térben–Znaky v priestore–Zeichen im Raum 1./
Az adatfelvétel ideje	2000
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=26901
ID	26901
Módosítás dátuma	2021. február 11.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: feszület

Anyag: egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Horváti kereszt Várhegy alatti kereszt
Anyag	egyéb anyag
Egyéb anyag	Dupla vassínből hegesztve
Állapot	felújított
Datálás	1945 előtt
Szimbólum	egyéb szimbólum
Település	Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Megye	Torna
Gyűjtő	Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com
Felirat	ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA KÖTELES PÉTER ÉS NEJE KONDÁS JULIANNA 1943
Leírás	A Tornaújfaluból Horvátiba vezető közút mellett, a Várhegy csücskében áll. 130 cm magas 70 x70 cm-es beton talapzaton álló, feketére festett, 160 cm magas dupla vasból hegesztett vaskereszt, ezüstözött fémkorpusszal. A talapzatnak az É-i, közút felé néző oldalán felöl íves, diorit tábla a fenti felirattal, a felirat felett cirádás díszítéssel. Feketére festett kovácsolt vaskerítéssel körbekerítve. A kerítés két oldalán egy-egy tuja nő. A korpusz alatt művirág van felkötve a keresztre.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Eredetileg kőkereszt állt ezen a helyen, festett pléh Krisztussal. A Szepsiben élő Köteles (Gyuri) Gábor felmenői állíttatták saját földjük végébe. Az eredeti kereszt kőkereszt volt, tufából fűrészelték, Miskolcon készítették. A pléh Krisztus nagy feltűnést keltett a faluban, szóbeszéd tárgya is volt. Azért volt rajta pléh Krisztus, mert a viszlói születésű Kondás Julianna görög katolikus volt. A keresztet valójában az ő apja, Kondás György állíttatta, akkori értékét tekintve két ökör áráért. Viszló és Jánok határában is állíttatott egy-egy hasonló keresztet, a viszlóin az ő neve, a jánokin a másik lánya, Juhász Istvánné Kondás Anna neve szerepel. Kondás Julianna az újfalusi keresztre később a szepsi (az egykori Szpolecsnyik-féle) vasöntödében új korpuszt készíttetett. Az 1990-es években a kereszt előtti árokban megálló víz, a vízelvezetés hiányossága miatt megsüllyedt, egy szélvihar ledöntötte, összetört. Az eldőlt keresztről készült egy videofilm, Nagy Imre és Szilágyi László készítették (Szepsi). Köteles Gábor, az állíttatóknak Szepsiben élő, súlyos beteg, szinte mozgásképtelen fia fakeresztet akart faragtatni a helyére az újfalusi Bartók Jánossal. De aztán rábeszélték, legyen inkább vaskereszt. Helyben és a szomszédos Horvátiban is gyűjtöttek rá. A vasat Derján István hegesztette a helyi szövetkezetben. A korpuszt Hegedűs János hegesztette fel, aki akkor éppen a gázvezetéket vezette a környező falvakban. A munkálatokat Bartók Péterné Bialko Margit szervezte, aki akkor a Bódvavendégi községházán dolgozott. A kereszt további gondozását is ő vállalta. Az összetört kőkeresztet beásták mellette a földbe. Az új kereszt felszentelésére 1998. május 3-án került sor, az újfalusi r. kat. és a horváti gör. kat. (Maszlej tisztelendő) plébános által. A hívek a két faluból zászlókkal, proseccióval vonultak ki az ünnepségre. Kisasszonykor (szept. 7-én este) az volt a szokás a faluban, hogy proseccióval mentek az asszonyok este imádkozni a keresztekhez, kápolnákhoz. Olykor ehhez a kereszthez is kijöttek.
Az adatfelvétel ideje	2010 augusztus
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=26892
ID	26892
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	Likner kereszt, Franci kereszt Peti kereszt
Anyag	öntöttvas
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Szimbólum	INRI
Település	Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Megye	Torna
Gyűjtő	Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com
Felirat	INRI
Leírás	A Tornaújfaluból Torna felé vezető közút szélén áll. 120 cm magas beton talapzaton álló, kb. 2 m magas, feketére festett, áttört mintával díszített vaskereszt, rajta ezüstözött fémkorpusz, felette INRI feliratú ezüstözött tábla.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A kereszt talapzata előtt elhelyezett vázába gyakran helyeznek friss virágot. A kereszt aljára, a talapzat felé művirág van kötve. Gyakran gyújtanak mellette mécsest. A keresztet a helyiek emlékezete szerint Likner (másként Franci) Feri bácsi állíttatta. Nem volt ott neki földje, csak azt a kis földrészt vette meg ott az út szélén. Igen vallásos ember volt, mindig a templom pitarban térdepelt. Ő ültette a templomkert köré (a templomkerítésbe) a puszpángokat, ő gondozta, nyírta azokat rendszeresen. Most is megvan még a kerítés egyik oldalán, a másik oldalon már ki lettek vágva. Ongyik (a férje után Kubajda) Teréz, valamint Derján Istvánék szoktak virágot vagy mécsest vinni a kereszthez, amikor Tornára mennek. Ha a Bódva megáradt, Feri bácsi vaskeresztje mellett folyt át a rétre. Az átfolyásnak az volt a neve, hogy Nagyvargortvány. Volt Kisvargortvány is, az a Kishíd elején, a Kisdűlő mellett. Peti keresztjének is nevezték, de hogy miért…? Csak úgy mondták, ha jöttünk Torna felől, és ott jöttünk ki, hogy a Peti keresztjénél jöttünk.
Az adatfelvétel ideje	2010 augusztus
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=26888
ID	26888
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	határ
Helyi megnevezés	Zsarnai kápolna Korelás kápolna Szenvedő Krisztus kápolna
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Szimbólum	kereszt
Település	Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Megye	Torna
Gyűjtő	Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com
Felirat	ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE 1791-1930 JUHÁSZ FERENC ÉS CSALÁDJA HÁLÁJUK S SZERETETÜK JELÉÜL // MDCCCXLII (I?)
Leírás	A falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút. 300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta. Belül a mostani fehér meszelés alatt színes (kék, drapp) festéknyomok is láthatók. Az íves oltárra egy 105 x 80 cm-es, fára festett, Jézust ábrázoló szentkép van állítva (kék alapon, fehér keretben). A kápolnának bordó színű öntött betonpadlózata van, fekete szegéllyel, középen fekete négylevelű motívum. A kápolna bejárata DNY, vagyis a falu felé vezető Sasi híd felé néz. A bejárattól kb. 2 m-re egy vaskereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.) A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje	2010 augusztus
Rövid URL	http://szka.adatbank.sk/?p=26863
ID	26863
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

Szakrális Kisemlék Archívum

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Kövess minket!

Kövess minket!